Costa Rica : a banánon túl

2020. július 18. - Nyitrai László

Kedves Hallgatóim!

Sorozatunk hatodik állomása, Costa Rica. Ez hosszú poszt lesz, ugyanis nehezen lehet választani a kiváló művek sokaságából. Zavarba ejtő az a gazdagság, ami ebben az országban a komoly és kortárs zenei életben tapasztalható!

Köszönhető ez talán az elmúlt évszázadok történelmi fejlődésének is. Ebben az országban nem alakult ki rabszolgatartás. A bevándorló európaiak az esetek többségében maguk kényszerültek megművelni a földjeiket, mivel az indiánok túlnyomó részét a frissen betelepülőktől elkapott fertőzések gyakorlatilag kiirtották. Nem alakultak ki nagy társadalmi egyenlőtlenségek, az önállósodás után paraszti demokrácia fejlődött ki.

Az elmúlt két évszázadban a mindenkori politikai vezetés igyekezett fenntartani a társadalmi békét, sőt a környező országokkal békét kötött és közvetített is köztük. Ennek eredménye volt az, hogy Oscar Arias Sánchez államfő béke Nobel-díjat kapott.

A gazdaság alapja a banán, kakaó és kávé termesztés. Sem a kávé, sem a banán nem őshonos amerikai növény. A banán eredetileg dél-kelet ázsiai, de egy spanyol dominikánus szerzetes,Thomas de Berlengas, Panama későbbi püspöke, vitte magával 1516-ban Santo Domingoba innen terjedt el az amerikai kontinensen, mint az Amerikába hurcolt rabszolgák egyik fő tápláléka.

A kávé eredetileg afrikai és ázsiai növény. A francia király, XIV. Lajos a hollandoktól kapott ajándékba kávé cserjéket, melyeket a király botanikus kertjében helyeztek el. Ezekből vitt el egyet Gabriel de Clieu tengerésztiszt Közép-Amerikába.

A kávétermékek exportjából befolyó pénzt részben a kultúra fejlesztésére fordították. Ebből jutott a nemzeti színház építtetésére is.

Az állam már a múlt század elején is több fiatal művésznek - és így zeneszerzőknek is - folyósított ösztöndíjat, amiből európai és észak-amerikai tanulmányokat folytattak.

Manapság a costa ricai komolyzenei élet egész Latin - Amerikában híres és elismert. Sok szerző darab-ját játsszák a kontinens zenekarai. Costa Rica maga is egy fontos zenei találkozási pont a földrészen.

Két nagy zenekar: az 1940-ben alapított a Nemzeti Szimfonikusok és az 1962-es indulású Orquesta Sinfónica Heredia jelenti a komolyzenei élet alapját. A Heredia zenekar kifejezetten kortárs és klasszikus latin amerikai szerzőkre szakosodott. Több CD-n jelentették meg e szerzők műveit.

Más latin országokhoz hasonlóan itt is működik ifjúsági szimfonikus zenekar.

Az első mai zene Vinico Meza klarinét és szaxofonművész darabja, a manapság sokat játszott Curubandeando volt. Az elmúlt években a Nemzeti Szimfonikus zenekar két costa ricai szerző lemezét is megjelentette.

***

A következő kompozíció a 34 éves, New Yorkban élő, Andrés Soto Amalgama című alkotása. A szerző cross-over szerző, a kortárs mellett, alkalmazott zenékkel is foglalkozik. Ebben a műben hagyja, hogy az „anyag magát formálja”. Az „Amalgama „ cím magyarázat nélküli, de valószínű, a zenei témák valamiféle kohéziót eredményező összetartó erejére utal.

***

Alejandro Cardona szintén jelentős időt töltött külföldi tanulmányokkal. A Harvardon és Utrechtben is járt. A népszerű szerző a nemzeti művészeti akadémia tanára is volt.

Son mestizo II című művét 1982-ben írta. A Nemzeti Szimfonikusok 2014-es lemezére került fel, ami latin Grammy díjat kapott klasszikus zenei kategóriában.

***

Carlos Castro Hold szerenád című darabja szintén a hazai zeneszerzőket bemutató CD sorozat egyikén hallható. Az öt rövid tételből álló mű brácsaszóló, zenekari kísérettel.

***

A most következő mű az egyik legnagyobb klasszikus szerző: Carlos Enrique Vargas 1945-ben keletkezett op. 17-es Első Szimfóniája. A mester a Santa Cecilia Akadémián tanult zeneszerzést, majd Münchenben karmesterkedést. Hazatérve a Nemzeti Szimfonikusok első karmestere lett.

***

Az 1911-es születésű Jesús Bonilla főleg folklór ihletésű műveket írt. A Luna liberiana című művét olyan dallamnak tartják, ami a legjobban kifejezi a Costa Rica-i lelkületet, ezért a nemzeti dallamkincs fontos részét képezi.

***

Marvin Camacho Szent Jánosról egy triptichont írt. Ennek záró darabja a Szent János hangja-La voz de San Juan. A műben két alak, Keresztelő Szent János –(mint a víz allegóriája) és János evangelista (mint a tűz) jelenik meg.

***

A mai utazás első részének végén egy másik nagy tekintélyű helyi mester ,Benjamín Gutiérrez egy rövid művét hallgassuk meg.

A darab Garcia Lorca Paz y sombra című művében található Danza de la pena -a bánat tánca- motívumra épül. A zeneszerző ebben a darabban a cigány folklór helyett inkább modern technikákat használ.

A műben egy számunkra érdekes dallam-áthallás található!

Benjamín Gutiérrez Danza de la Pena című műve következik�

***

Eljött az idő, hogy megigyunk egy kávét!

***

Mai zenei utunk második felét kezdjük annak a művésznek egyik művével, aki a mi kortárs életet meghatározó alakja Costa Ricán. Mint zeneszerző is jelentőset alkot, és mint karmester, a Heredia Szimfonikus zenekar művészeti vezetője, is kulcsfontosságú figura, ugyanis számtalan hazai és külföldi mű bemutatása köthető a nevéhez! Eddie Mora Ofrenda című alkotása következik. A szerző a művet egyfajta rituális éneknek tekinti.

***

Edín Solís művei a crossover műfajába tartoznak. Számos művét saját hangszere, a gitár számára írja.

Most a Nő az ablakban című darab következik!

***

Folytassuk egy speciális művel! Ez egy hommage Charlie Parker és Miles Davis előtt. Nem tartalmaz konkrét dallamidézeteket, de e zenészekre jellemző zenei eljárásokat alkalmaz a szerző, miközben a kompozíciónak van egy erős kortárs-latinos színezete.

A Rek-Rap Selim című művét Rubén Simeó spanyol trombita művésznek írta Alejandro Cardona.

***

José Mora Jimenez Három rövid darab-jának tételei eltérő inspirációs forrásból táplál-koznak.

Az első, az Uke Nage egy aikido technikára utal, ahol a két szemben álló fél kiegészíti egymást. Az egyik a támadó, a másik a befogadó. A zenekart a szerző két részre osztotta ennek az elvnek megfelelően.

A második tétel címe egy fizikai jelenségre utal. Fénytörés

A harmadik tétel címe: Vízhang. Ebben a műben egy ütős motívum ismétlődik. Az egész tétel főleg energikus, de vannak nyugodt részei is, ezek az echók, amik zongora akkordokban jelennek meg.

***

A mai utazás utolsó darabja Benjamín Gutiérrez leghíresebb versenyműve, a 3 tételes Hegedűverseny, amit 1963-ban mutatott be a Nemzeti Szimfonikus Zenekar.

***

A mai nap végére mintegy ráadásként hagytam Julio Fonseca Magyar Nyitány-Obertura húngara című művét. A Szerző szintén rengeteg időt töltött Európában. Szerintem váratlan, hogy valakinek Costa Ricán magyar témájú művet szottyanjon kedve írni, de valószínű, neki ugyanannyira egzotikus téma ez, mint nekünk Costa Rica.